A Kékes Csúcsfutás az a mátrai verseny, amelyet én, akinek hobbija és kedvelt kikapcsolódási formája a futás, nem hagyhatok ki. Minden évben kihívást jelent: jó felmérni, hogy a munka, gyerekek mellett szinten tudtam-e tartani magam. Mivel idén mégsem indultam, más mátrai verseny után kellett néznem. Így esett a választásom a terepfutas.hu által szervezett Nyúlcipőbolt Mátra Trail terepfutó versenyre. Míg a Kékes Csúcsfutáson 11,6 km alatt 670 m szintkülönbséget kell legyűrni, itt, a legrövidebb távon, 6,5 km alatt 600 m-t. Azaz, átlagosan közel 10%-os az emelkedés!
Az utóbbi időben ez alapján választottam meg az edzéseim terepviszonyait. Ezek közül most két útvonalat mutatok be, melyek kedvelt kirándulóhelyekről, Parádról és Mátrafüredről indulnak és híres mátrai helyszíneket érintenek.
Mátrai kaptatók, avagy futóútvonalak hegymenőknek
Az első útvonal a következő volt: Parád – Parádóhuta/Clarissa-csevice (sárga sáv jelzés) – innen a piros + jelzésen a Pisztrángos-tóig, majd a Vörösmarty Fogadóig. Táv (némi eltévedés volt benne!): 10 km/480 m szintemelkedés. Én ezúttal nem kört futottam, azaz nem mentem vissza Parádra.
Clarissa-csevice: Az útvonal Mátrafüred kedvelt büfésorával szemben indul, eleinte a hangulatosan kiépített patakparton halad egészen a kék+ és a kék háromszög jelzések szétválásáig. A kék+ jelzésen rövid, de annál meredekebb sziklás kapaszkodó után értem el a Mátrafüred felett elterülő Benevár romját. Itt megálltam fényképezgetni, megnéztem a ciszternát, elméláztam azon, hogy 800 éve milyen időtálló falakat emeltek az őseink… A kék + és a kék háromszög találkozási pontjáig hosszú emelkedő vezetett. Ebben a kereszteződésben fordultam vissza Mátrafüred irányába, ahová a Csatorna-völgyön, a kék háromszög jelzésen keresztül ereszkedtem le. Érdekes módon a két jelzés egyforma nehézségűnek tűnt. Lehet, hogy ki kell próbálnom a másik irányból is? 🙂 Mátrafüreden a patakban egy egész csapat óvodás járkált, játszott a vízben. Öröm volt nézni őket! Szerintem Gyöngyös összes gumicsizmáját ők vásárolták fel. 🙂 Összességében azt mondhatom, hogy az útvonal nehéz, de rendkívül változatos volt. Élveztem a patak csobogását, a kemény, sziklás turistaösvényt, az erdei puha talajt, az égig érő bükkfák látványát és árnyékát és a nyílt részeken az őszi napsütést. Ha sok időnk és erőnk van, Kékestetőt nem szabad kihagyni, bár kétségtelenül nem könnyű a további 100 m szintkülönbség legyőzése. Táv: 13 km, szintkülönbség: 600 m
Az egyik legfinomabb és legjellegzetesebb ízű, szénsavas, vasas mátrai forrás
További infó…
A második útvonal megegyezik a Mátra Trail verseny „S” távjával: Mátrafüredről a kék+ jelzésen halad Kékestető irányába. Amikor a férjemnek említettem a tervemet, csak ennyit kérdezett: A downhill (= meredek, kizárólag lefelé haladó kerékpáros útvonal) pályán felfelé???????!!!!!! Hát, a szintvonalakra nézve reális és egyben elrettentő volt ez a kérdés….
Meg kell jegyeznem még, hogy Mátrafüred példaértékű település: látszik, hogy gondosan ápolják, építik a környezetet, hogy az ide látogató turisták örömüket leljék benne. Mindenképpen érdemes a Mátrában járóknak megállni itt!